British Museum
A londoni British Museum egyike a világ legnagyobb, az emberi történelemmel és kultúrával foglalkozó múzeumainak. Gyűjteményei – melyek együttesen több mint 13 millió tárgyból állnak – a kezdetektől a jelenkorig mutatják be az emberi kultúra történetét.
A British Museumot 1753-ban alapították, nagyrészt Sir Hans Sloane orvos és tudós gyűjteményére támaszkodva. A múzeum először 1759. január 15-én nyitotta meg kapuit a közönségnek a bloomsbury-i Montague House-ban, a mai múzeumépület helyén.
Mint minden más állami múzeumban és művészeti galériában Nagy-Britanniában, a belépés díjtalan (jóllehet egyes időszakos kiállításoknak van belépődíja).
Globális örökségének ingyenes közzétételével a British Múzeum mindig is a világ első számú múzeumaként tekintett magára. Gyűjteményében megtalálhatók a világ leghíresebb archeológiai leletei: az 1802-ben megszerzett rosette-i kő, a világ legrégibb üvege Egyiptomból (i. e. 1460), a páratlan múmiagyűjtemény, valamint a világ legnagyobb ékírásos gyűjteménye, csodálatos kerámiatárlata.
A British Múzeum alapjait 1753-ban egy londoni orvos, bizonyos Sir Hans Sloane (1660-1753) fektette le végrendeletében. 71 ezer növény- és állatpéldányt tartalmazó gyűjteményét, valamint könyvtárát II. Györgyre hagyta s örököseinek 20 ezer fontot (mai áron 2 millió fontot) kért cserébe. 1753. június 7-én a parlament jóváhagyásával törvénybe iktatták a British Múzeum létrejöttét.
1756-ban az első múmia és koporsó kiállítása idején egy könyvtáros, hat kurátor, egy portás, egy küldönc, két teremőr és négy segítő tartozott a személyzethez. A közgyűjtemény 1759 óta ingyenesen fogadja látogatóit. A természettudományi gyűjteményt 1881 óta külön múzeumban mutatják be.
A Múzeum keretein belül működik az angol uralkodók könyvtárának alapján 1757-ben létrejött British Library is, amely Charles Dickens, Karl Marx és Lenin munkájának egyaránt otthont ad.
A múzeum nemcsak a közgyűjteményi, hanem a kutatási szerepkört is régóta magáénak mondhatja. Az ókori archeológiai leletek kémiai vizsgálatával mindig is élenjáró British Múzeum már 1920-ban létrehozta önálló laboratóriumát, amiben elsőként használtak a radiokarbon datálásra alkalmas készüléket.
A két és fél évszázados évfordulón nyíló és november végéig látogatható legújabb kiállítás London 1753-as évét nyomtatványokon és rajzokon keresztül mutatja be
A British Museumot 1753-ban alapították, nagyrészt Sir Hans Sloane orvos és tudós gyűjteményére támaszkodva. A múzeum először 1759. január 15-én nyitotta meg kapuit a közönségnek a bloomsbury-i Montague House-ban, a mai múzeumépület helyén.
Mint minden más állami múzeumban és művészeti galériában Nagy-Britanniában, a belépés díjtalan (jóllehet egyes időszakos kiállításoknak van belépődíja).
Globális örökségének ingyenes közzétételével a British Múzeum mindig is a világ első számú múzeumaként tekintett magára. Gyűjteményében megtalálhatók a világ leghíresebb archeológiai leletei: az 1802-ben megszerzett rosette-i kő, a világ legrégibb üvege Egyiptomból (i. e. 1460), a páratlan múmiagyűjtemény, valamint a világ legnagyobb ékírásos gyűjteménye, csodálatos kerámiatárlata.
A British Múzeum alapjait 1753-ban egy londoni orvos, bizonyos Sir Hans Sloane (1660-1753) fektette le végrendeletében. 71 ezer növény- és állatpéldányt tartalmazó gyűjteményét, valamint könyvtárát II. Györgyre hagyta s örököseinek 20 ezer fontot (mai áron 2 millió fontot) kért cserébe. 1753. június 7-én a parlament jóváhagyásával törvénybe iktatták a British Múzeum létrejöttét.
1756-ban az első múmia és koporsó kiállítása idején egy könyvtáros, hat kurátor, egy portás, egy küldönc, két teremőr és négy segítő tartozott a személyzethez. A közgyűjtemény 1759 óta ingyenesen fogadja látogatóit. A természettudományi gyűjteményt 1881 óta külön múzeumban mutatják be.
A Múzeum keretein belül működik az angol uralkodók könyvtárának alapján 1757-ben létrejött British Library is, amely Charles Dickens, Karl Marx és Lenin munkájának egyaránt otthont ad.
A múzeum nemcsak a közgyűjteményi, hanem a kutatási szerepkört is régóta magáénak mondhatja. Az ókori archeológiai leletek kémiai vizsgálatával mindig is élenjáró British Múzeum már 1920-ban létrehozta önálló laboratóriumát, amiben elsőként használtak a radiokarbon datálásra alkalmas készüléket.
A két és fél évszázados évfordulón nyíló és november végéig látogatható legújabb kiállítás London 1753-as évét nyomtatványokon és rajzokon keresztül mutatja be
Térkép - British Museum
Térkép
Ország - Egyesült Királyság
 |
 |
| Az Egyesült Királyság zászlaja | |
Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több, mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| GBP | Font sterling (Pound sterling) | £ | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| EN | Angol nyelv (English language) |
| GD | Gael nyelvek (Gaelic language) |
| CY | Walesi nyelv (Welsh language) |